Tartalom:
1. nap: Snæfellsnes-félsziget, Grundarfjörður: bálnales, Kirkjufell, gyönyörű tengerpartok, fókák
2. nap: Gejzírek, melegvizes források - hot springs, vízesések
3. nap: Thingvellir Nemzeti Park, Reykjavík, Reykjanes-félsziget, tektonikai lemezek találkozása
4. nap: Fjaðrárgljúfur, Vatnajökull, gleccserek, Jökulsárlón
Az előző bejegyzésemben "Izland - minden amit tudnod kell, mielőtt Izlandra utazol" nagyon részletesen leírtam minden fontos információt és tippet amit jó ha tudsz, mielőtt Izlandra utazol. Ha azt a cikket még nem olvastad, akkor mindenképpen azzal kezdd.
Ha azzal megvagy, akkor vágjunk is bele a részletekbe. Ebben a cikkben Izland nyugati és déli részét fedezzük fel hat nap alatt. Elhoztam Nektek napi lebontásban a legfontosabb látnivalókat.
Jó olvasást kívánok!
Izland - A tökéletes 6 napos izlandi útiterv
1. nap: Snæfellsnes-félsziget, Grundarfjörður, bálnales, Kirkjufell, gyönyörű tengerpartok, fókák
Bálnales
Ahogy említettem a “Minden amit tudnod kell, mielőtt Izlandra utazol” posztomban, Izlandon szélsőséges az időjárás, és sokszor viharos széllel kell számolni. Ez a mi utazásunk idején sem volt másképp. Arra a napra, amikorra előre lefoglaltam a bálna túrát, óriási szelet jeleztek előre, ezért spontán módosítanunk kellett a tervet, és az egyedüli opció az volt, hogy délelőtt 9 órai landolás után gyors kocsi felvétel, és aztán 3 óra vezetés Ólafsvíkbe, ahol délután 2-kor kezdődött a bálna túra.
Dehát az időjárás nagy úr, és mivel nem szerettük volna kihagyni a bálna túrát, ezért felcseréltük az eredeti útiterv napjait. És mivel Ólafsvík (ahonnan indult a bálna túra) a Snæfellsnes-félszigeten található, nyilván így az volt célszerű, hogy megnézzük ott, még aznap délután, este a Snæfellsnes-félsziget összes nevezetességét, mert másnap már nem fért volna bele az ide-oda autózás mégegyszer. Így alakult tehát úgy, hogy már rögtön az első napunk egy csaknem 24 óráig talpon lévő fullos nap lett (beleszámítva ugye az Izlandra repülést), de egyébként minden klappolt.
Szóval az első programunk egy bálnanéző túra volt, amely Ólafsvíkből indult. Szeptember vége a bálna szezon vége, de szeptember elején még van esély humpback (púpos) bálnát, minke bálnát, delfineket és akár még orcákat is látni (orcákat kisebb valószínűséggel, rájuk inkább június-júliusban van nagyobb esély). De csakúgy, mint a sarki fények, a bálnák sem garantáltak, ugyanis teljesen a nyílt óceánon keressük őket. De például egyes bálnales túra szolgáltatók felajánlják, hogy ha semmilyen bálnát nem sikerül látni az adott napon, akkor egy következő alkalommal ingyenesen lehet újra részt venni a túrájukon. A mi túraszervezőnk - Láki tours - is ilyen kondíciókat kínált.
Nekünk már az első alkalommal volt szererencsénk minke bálnákhoz. Ez egy kisebb testű, szilás fogazatú bálna fajta, mely sokszor egyedül, magányosan úszkál.
Kirkjufell, Kirkjufellsfoss
A bálnales után, Izland talán egyik legikonikusabb helyszínéhez vettük az irányt, a 463 méter magas Kirkjufell-hegyhez. Az út túlsó oldalán, a parkolótól csupán pár perc sétára található a Kirkjufellsfoss vízesés, ahonnan gyönyörű képeket lehet készíteni előtérben a vízeséssel, háttérben a csúcsos heggyel.
Annak ellenére, hogy kb 10-15 perc alatt kényelmesen oda-vissza lehet sétálni a parkolótól, mégis napijegyes parkolójegyet kell venni. Vagy be kell regisztrálni egy helyi rendszerbe, vagy van lehetőség az EasyPark applikáción keresztül jegyet vásárolni.
Utunkat a Snæfellsnes-félsziget nyugati csücskén, keresztül a déli partszakasz mentén folytattuk. Útközben meglestük a házfalakra festett graffitiket Hellissandurban, majd a
Saxhóll krátert az út mentén.
Ezt követően pedig a Djúpalónssandur strandon időztünk, ami egy fekete homokos - kavicsos tengerpart, ahol egy 1948-ban hajótörést szenvedett hajó roncsait még a mai napig fel lehet lelni.
Illetve a Djúpalónssandur nemcsak a hajóroncsról hanem a gyönyörű sziklaformációiról is híres.
A szállásra vezető úton még útba ejtettük a Rauðfeldsgjá Gorge hasadékot, a Bjarnarfoss
vízesést és a különleges Búðakirkja - fekete templomot.
És végül naplemente környékén értünk a Ytri Tunga - fókás tengerpartra, ahol volt is szerencsénk egy fókát kiszúrni a vízben.
Innen még következett egy három órás éjszakai vezetés a szállásra, mert azért akármilyen kicsinek is tűnik Izland, vannak távolságok rendesen, és azért azt is bele kell kalkulálni, hogy annak ellenére hogy jó az útminőség, és nincs sok akadály, a legtöbb helyen 90-es sebességkorlátozás van.
De nem bánkódtunk, mert legalább sikerült mindent megnézni ami a Snæfellsnes-félszigetes napra volt betervezve, még akkor is ha így extrán hosszúra sikeredett a nap.
2. nap: Gejzírek, melegvizes források - hot springs, vízesések
Geysir, Strokkur
A napunk, és egyben Izland egyik legnagyobb különlegessége a Geysirnél található geotermikus mező, ahol található a Strokkur gejzír, ami kb 8 percenként kitör, és olykor akár 20-30 méter magasra is lövelli a forró termálvizet. Óriási élmény, amikor ott állsz a tövében és egyszer csak minden előjel nélkül a magasba lövell, olykor beterítve a közönségét. (A képen bal oldalon a háttérben van két ember, így látszik, hogy valójában milyen magasra lövell fel a vízsugár.)
A gejzír kitörését a gejzír föld alatti üregeiben felhalmozódó magmatikus gázokból eredő hő felhalmozódásából adódó nyomáskülönbség indítja. Ugyanis ez a magas hőfok felmelegíti a gejzír üregeiben lévő vizet, mely hatására robbanásszerű gőzfejlődés indul, mely a felszínre törve a kürtőben lévő vizet vízoszlopként emeli a magasba.
A Strokkur mellett található az igazi nagy Geysir, ami ugyan már nem aktív, de a múlt századbeli feljegyzések szerint olykor 170 méteres vízoszlopot lövellt a magasba. A Geysir legutóbb 2000-ben, majd 2016-ban tört ki, de mégiscsak ez a gejzírek gejzíre, ugyanis az általános, világszerte használt gejzír elnevezés az izlandi Geysirtől ered.
A gejzírek környéke tele van felbugyogó forró vízzel, ami akár 100 fokos is lehet. És te meg csak simán sétálgathatsz körülöttük, csupán pár méteres távolságra. Illetve a területen található egy kisebb domb, melyre érdemes felsétálni, mert onnan is gyönyörű kilátás nyílik az egész geotermikus mezőre.
Ezt a különleges jelenséget nem sok helyen látni a világon. Európán belül még az Azori-szigeteken, illetve Európán kívül pl. Új-Zélandon és az USA-ban is lehet látni hasonlókat.
Ehhez az izlandi különleges geotermikus területhez nincsen belépő díj, bárki szabadon látogathatja. Egyébként egész Izlandra ez jellemző. A természeti csodák nagy részéhez ingyenes a belépés / látogatás, csupán parkolójegyet kell fizetni helyenként. De itt még parkolójegyet sem kellett fizetni, sőt még elektromos töltő is volt a parkolóban, így amíg mi felfedeztük a környéket, a kocsink teljesen feltöltődött.
Gullfoss
Geysirtől csupán 10 km-re található a Gullfoss vízesés. Ez a hatalmas vízhozamú vízesés a Hvítá folyó szurdokvölgyében, két lépcsőn - 32 méter szintkülönbségen keresztül zúdul a mélybe. Nyáron az átlagos vízbőség kb 141 m3 / másodperc, ez télen jóval kevesebb, 80 m3 / másodpercre csökken, de még ez is óriási mennyiség.
A vízesést felülről és a vízeséssel azonos szintről is meg lehet csodálni. Mindkét kilátóból teljesen más arcát mutatja.
Brúarhlöð kanyon
Tovább autózva, érdemes egy rövidke megállót beiktatni a Brúarhlöð kanyonnál.
Secret Lagoon
A Secret Lagoon egy egy-medencés termálvizes fürdő, közvetlenül egy geotermikus forrás mellett. Szerintem ide nem érdemes bemenni fürdeni, ennél sokkal szebb, és kevésbé zsúfolt fürdők is vannak. De egy sétát belépőjegy nélkül is lehet tenni, ezt viszont mindenképpen ajánlom.
Friðheimar, illetve más paradicsom melegházak, pl a Secret Lagoon mellett
A környező paradicsom üvegházak mellett se menjünk el csak úgy. Hiszen ezek is nagyon egyediek. Óriási üvegházak, melyben csőrendszeren keresztül keringtetik a geotermikus forrás vizét, ezáltal felmelegítve az üvegházat, és lámpákkal pótolva a napfényt, lehetővé teszik a paradicsom termesztést.
Hrunalaug Hot Spring - családias melegvizes forrás
Ez a hot spring a legaranyosabb fürdő amit láttunk, ez egy aprócska, csupán pár négyzetméteren elhelyezkedő melegvizes forrás, ahova tényleg csak pár ember fér be. A fürdőzés fizetős (felnőtt: 2000 ISK, 12-16 év: 1500 ISK, 12 éves kor alatt ingyenes), de be lehet sétálni ingyenesen, és mindenképpen ajánlom, hogy sétáljatok oda, csupán 1-2 perc a parkolótól, de megéri, mert ez a mesebeli látvány fogad.
A kis kőkunyhó az öltöző. Tényleg nagyon hangulatos, de mivel ennyire pici, ezért már 10 embernél is elég zsúfolt.
Faxafoss
Izland tele van vízesésekkel, és nem is akármilyenekkel. Tényleg egymással vetekednek a szebbnél szebb és a terebélyesebbnél terebélyesebb vízesések.
Laugarvatn - kenyér sütés a föld melegében
A Laugarvatn tó partjánál található egy geotermikus forrás, amely a tóba folyik, ezáltal a forrás közelében teljesen meleg a tó vize, a forrás másik oldalán, csupán fél méter különbséggel meg már hideg a víz. A tó partján, ahol a forró víz felbugyog, egészen különleges dolgot láthatunk. A fekete homokban kis púpokat találunk, melyek úgy néznek ki, mint a kezdetleges homokvárak. Valójában ezek azonban nem homokvárak, hanem a púpok földbe ásott edényeket takarnak, ugyanis itt a föld melegében sütnek kenyeret. Elvileg 24 óra alatt sül meg így a kenyér.
Hasonló földben sütés-főzéshez, már az Azori-szigeteken is volt szerencsénk.
Barlanglakások- Laugarvatnshellir
Ezek a barlanglakások ma már múzeumként üzemelnek, de valós használatban voltak, és már a 1900-as években is foglalkoztak az itt lakó tulajdonosok a turisták, látogatók kiszolgálásával. Süteményeket és teát szolgáltak fel. Illetve kemping-szerű éjszakázási lehetőséget is biztosítottak. A barlanglakáshoz tartozott egy állat akol, és egy veteményes is.
3. nap: Thingvellir Nemzeti Park, Reykjavík, Reykjanes-félsziget, tektonikai lemezek találkozása
Thingvellir Nemzeti Park
A Thingvellir Nemzeti Parkban található Izland legfontosabb történelmi emlékhelye a Lögberg, vagyis a törvényszikla.
A Thingvellir jelentése Parlament-síkság, és nem véletlenül, hiszen hosszú évszázadokon keresztül (930-1798) itt tartotta az izlandi nép a parlamenti gyűléseket. A törvénysziklánál kiáltotta ki a törvénymondó az új törvényeket, de nemcsak ő, hanem bárki más is kiállhatott ide és megoszthatott információkat, vethetett fel kérdéseket az egybegyűlteknek.
Öxarárfoss
A nemzeti parkon belül található az Öxarárfoss egy szép kis vízesés, melyet a tektonikai lemezek hasadása mentén tornyosuló sziklák öveznek.
Þingvallakirkja church
Silfra snorkelling belépő lépcsők
Silfra a világon az egyetlen olyan víz alatti kanyon, ahol két kontinentális lemez között lehet búvárkodni. A víz főként a gleccserek olvadékvizéből származik, ezért kristálytiszta, és akár 100 méteres is lehet a látótávolság. Ez a hely a búvároknak egy igazi föld alatti paradicsom.
Amikor mi ott voltunk, akkor is sorban álltak a búvárfelszerelésbe öltözött kalandorok, hogy átélhessék ezt a különleges élményt.
Reykjavík belvárosa
Reykjavík a világ legészakibb fővárosa. Izlandi mértékben nagy városnak számít. ~140 ezren lakják a fővárost, de ha a teljes agglomerációt tekintjük, akkor itt él az izlandi népesség körülbelül 60%-a.
A város neve egyébként “füstölgő öböl”, a közeli geotermikus területeknek köszönheti a nevét. Ezek közelsége óriási szerepet játszik, ugyanis a város épületeit a csőhálózaton keringtetett a vulkáni hévforrások forró vizével fűtik.
Reykjavík fő nevezetességei: Hallgrimskirkja, sétálóutcák, Hljómskála Park, Szivárvány utca, Sun Voyager szobor.
Ezek közül a legegyedibb és legikonikusabb a Hallgrimskirkja, Reykjavík evangélikus temploma, mely 1986-ban készült el. Ez a templom egész Izland legmagasabb épülete a 74,5 méterével. Nagyon különleges a templom külső formája, de a formáján kívül semmi nem díszíti. Belülről is hasonlóan letisztult.
Nincsenek benne freskók, teljesen egyszínű, halvány szürke belülről is, és legnagyobb dísze a hatalmas orgona. Szerintem kevés olyan templom van a világon, ami ennyire egyszerű, de mégis nagyszerű.
Kontinensek közötti híd - Az eurázsiai és az észak-amerikai tektonikus lemezek közötti repedést átívelő híd
A Reykjanes-félsziget nyugati csücskénél található az ikonikus híd, mely az eurázsiai és az észak-amerikai tektonikus lemezek távolodásának következtében kialakult repedést íveli át. Nemcsak a hídon lehet átmenni, hanem a híd alatt is, ahol a repedés mélyét finom fekete homok borítja.
Gunnuhver Hot Spring
Seltún geotermikus mező, Gígvatnsvatn türkizkék tó
A Seltún geotermikus mezőt már csak a színvilága miatt is érdemes felkeresni. Egy kényelmes kis sétányon lehet végigmenni, és több szintről megcsodálni a természeti különlegességet. A színvilág mellett a szagok sem elhanyagolhatóak, ugyanis nagyon erős jellegzetes kénes szag járja át a területet. És szerintem hihetetlen élmény hogy ott sétálsz, és melletted bugyog fel a 100 fokos forró víz a föld mélyéből.
Ha itt jártok, akkor mindenképpen álljatok meg a pár száz méterre délre fekvő Gígvatnsvatn tónál. Ez egy gyönyörű türkizkék tó.
Strandarkirkja - bájos templom a tengerparton
Reykjadalur Hot Spring termál folyó
Reykjadalur jelentése “gőzvölgy”. Hiszen a környéken rengeteg melegvizes forrás - hot spring és iszapmedence található.
Ez a túraútvonal egy kb 8 km-es út oda-vissza, található benne kicsit meredekebb szakasz is, de azt mondják, hogy megéri az erőfeszítést, és jutalmul a melegvizes folyóban meg lehet mártózni, csak ugye bele kell kalkulálni, hogy utána még hátra van a visszaút.
Mi idő hiányában csak a túra elejét néztük meg, ott egy kis patak csörgedezik, de még ott is meleg a vize.
4. nap: Fjaðrárgljúfur, Vatnajökull, gleccserek, Jökulsárlón
Említettem ugye hogy csillagtúra szerűen fedeztük fel a szigetet. Ezért ezen a napon elég sokat kellett autóznunk, de minden kilométerét megérte az út. A Jökulsárlón gleccsertóig mentünk el. Odafelé úton az első megállónk a Fjaðrárgljúfur volt.
Fjaðrárgljúfur
A Fjaðrárgljúfur egy meseszép kanyon, melyet a Fjaðrá folyó formált évmilliókon keresztül. A kanyon körülbelül 2 km hosszú és 100 méter mély. A parkolóból egy rövid, de meredek túrával tudunk felsétálni a kanyon felső pereméhez, ahonnan a mélybe nézve látjuk a csodaszép természeti képződményt. Az utolsó kilátóplatformnál van egy vízesés, mely táplálja a kanyon alján lévő folyót.
Én nemcsak Izlandon, de még egész életemben nem láttam ilyen gyönyörű kanyont. A csipkés sziklák tetejét és az egész kanyon környékét gyönyörű zöld növénytakaró borítja. Az élményt tovább tetőzte a verőfényes napsütés. A széllel itt is vigyázni kell, mert seperc alatt elnyeli a mély a baseball sapkákat, ha nem figyel az ember.
Vatnajökull
Vatnajökull Izland óriási összefüggő jégtakarója a sziget délkeleti részén. Ez több gleccserből áll. Teljes területe 8.100 km2, ezáltal a sziget területének több, mint 8 %-át teszi ki. A jégvastagság helyenként pedig az 1 km-t is eléri. Egészen elképesztő méretek…
A Vatnajökullt és környékét 2008 júniusában nemzeti parkká nyilvánították, illetve az UNESCO világörökség részévé is választották.
Leglátványosabb része a gleccserek illetve a Jökulsárlón gleccsertó, melynek különlegessége, hogy a gleccserről leszakadt óriási jégtömbök úszkálnak a tavon.
Abban az esetben, ha nem úszkálnak jégtömbök a part közelében, akkor érdemes lehet egy motorcsónakos túrára befizetni, amely közel visz a gleccserhez, de ha szerencsés vagy, akkor közvetlenül a part mentén óriási jégtömbök fognak úszkálni, Tőled csupán pár méterre.
Légy figyelmes, mert bármelyik pillanatban felbukkanhat egy fóka, de az is lehet, hogy épp az egyik jégtömbön fog sütkérezni.
A parkolás itt is fizetős, és még ON elektromos autó töltő is van, tehát ha elektromos autóval érkezel, akkor érdemes a töltőhöz parkolni, és amíg Te a jégbirodalomban gyönyörködsz, addig fel is tölt a kocsi.
Illetve innen csupán pár perc séta (a kitaposott sétányon a híd alatt) a Diamond Beach, vagyis a gyémánt strand. Ezen a strandon folyik bele a víz és az úszó jégtömbök a gleccsertóból az óceánba. Itt jól látszik a természet ereje, hiszen óriási jégtömböket görgetnek ide-oda az óriási hullámok és ahogy olvadnak és kisebbek lesznek a jégtömbök, a víz kihozza ezeket a partra, és a fekete homokon úgy csillognak a kicsi jégdarabkák, mint a gyémántok. Egészen varázslatos, és Európában egyedülálló látvány!
Innen pár kilométerre található a Fjallsjökull gleccser és a Svínafellsjökull gleccser, mindkettő nagyon szép, és ezekhez sokkal közelebb lehet menni, mint a Jökulsárlónnál lévő gleccserhez. A Fjallsjökull gleccsernél csupán 2-3 perc séta és fent is vagy egy magaslaton, ahonnan látszik a gleccser. A Svínafellsjökull gleccsernél pedig kb 15 perc séta amíg odaérsz a gleccser lábánál lévő tóhoz.
Mind a három teljesen más élmény, de szerintem akkor is a Jökulsárlón viszi a pálmát az óriási úszó jégtömbjeivel.
5. nap: Kerid kráter, vízesések, Reynisfjara Beach
Kerid kráter
Első megállónk a körülbelül 3.000 éves Kerid kráter volt.
Az 55 méter mély kráter belsejében található a gyönyörű kékes-zöld krátertó. Ritkaságnak számít, hiszen a 170 méter hosszú és 270 méter széles kaldera teljesen sértetlen maradt. A kráter peremén körbe lehet sétálni, illetve a kráter tóhoz is le lehet menni. További különlegessége, hogy a kaldera mélyvörös színben pompázik.
Ezt követően azonban a nap elsősorban a vízesések napja volt. Eddig is voltunk csodaszép vízeséseknél Izlandon, és kocsiból is láttunk párat, de a mai nap vízesései feltették a koronát az izlandi vízesések sorára.
Urriðafoss - legnagyobb átlagos vízhozam
Az első vízesés egészen hihetetlen, hogy csupán pár száz méterre van a főúttól, és a folyó felett lévő hídról is lehet kicsit látni a tetejét, de álmomban nem gondoltam hogy ilyen nagy, mert az útról picikének tűnik. Ehhez képest, ez Izland legnagyobb átlagos vízhozamú vízesése.
Seljalandsfoss - ami mögé be lehet sétálni & Gljufrabui - mesebeli kanyonos vízesés
A Seljalandsfossnál volt az egyetlen parkoló Izlandon, ahol olyan automata volt, ahol nem kellett megadni a rendszámot, és papír alapú bizonylatot kaptunk. Itt 900 ISK volt a parkolás.
De csakúgy mint a többi helyen a vízeséshez nem volt belépő.
Ez a vízesés azért különleges, mert teljesen be lehet sétálni mögé. Nem mondom, hogy nem leszel vizes, mert ez elkerülhetetlen, ugyanis folyamatosan viszi a szél a vízpermetet, de mindenképpen megéri, mert óriási élmény egy ilyen nagy vízesés mögé besétálni.
Viszont ez még nem is minden. Sokan megnézik a vízesést és mennek vissza a parkolóba, de addig ne menj vissza, amíg a vízeséstől balra lévő sétányon végig nem sétálsz, mert ott található egy rejtett kis kanyonban a Gljufrabui vízesés. Teljesen mesebeli látvány!
Landeyjahöfn - fekete homokos tengerpart
A Ring Road - 1-es főút túloldalán (szinte a Seljalandsfossal szemben) le lehet menni a tengerparti kikötőhöz. Innen indulnak a hajók a közeli kis Heimaey szigetre. Innen indulnak egyébként lunda-néző túrák is.
De akkor is érdemes ide lemenni, ha nem tervezünk hajóra szállni, mert egy gyönyörű, óriási fekete homokos tengerpart fekszik a kikötő mellett, ahol sétálgatva a szabadság érzése fog el.
Íráfoss - kisebb vízesés
Rutshellir barlangok
Az út mentén találhatók ezek a szikla barlangok, kocsiból is lehet látni a szikla tövében a kis barlangházikó bejáratát, de nyilván a barlang felfedezése megint más élményt nyújt.
Skógafoss
A Skógafoss Izland legnagyobb vízesései közé sorolható. A 25 méter széles zuhatag 60 méter magasról zúdul a mélybe. A szikla ahonnan a mélybe zubog a víz, korábban a sziget parti sziklája volt, de ma már ez valójában több km-re van a jelenlegi valós partszakasztól.
Elképesztő, hogy mennyi víz zúdul le, és ráadásul teljesen oda lehet menni a vízesés tövéhez.
A vállalkozó szellemű túrázókra vár egy meredek lépcső, mellyel fel lehet menni a vízesés tetejéhez. Ki lehet fulladni egy picit mire felér az ember, és azt gondolhatod hogy miért másztál fel, mert igazából csak a folyó végét lehet látni, ahogy eltűnik a mélyben. Viszont, egy picit sétálj tovább és akkor hamar meglátod, hogy miért is másztad meg azt a sok lépcsőt. Olyan mintha egy teljesen más világba csöppennél.
Zöldes lankák bármerre nézel, melyet keresztbe szel a folyó, és pár száz méterenként megtöri a folyót egy-egy zuhatag.
Gyönyörű túraútvonal.
Dyrhólaey világítótorony - óriási szél, lundák
A Dyrhólaey-félsziget sziklaszirtjét 1927-től tarkítja a Dyrhólaey világítótorony. Az itt található sziklaszirtek kedvelt helyei Izland egyik legikonikusabb állatainak (az izlandi lovak mellett) a lundáknak.
A lunda, vagy másnéven puffin, az alkafélék családjába tartozó madárfaj. Kis testű, jellegzetes megjelenésű madár (fekete tollak a hátán és a szárnyain, fehér tollak a hasán és a pofiján, és élénk narancssárgás csőr). Elsősorban az Atlanti-óceán északi részén lelhető fel. Tavasszal kezdődik a párzási időszak, és költés idejére sok példány Izland part menti szikláit választja. Ezért a nyári hónapokban van a legnagyobb esély lundát látni, ekkor is reggel és este a legnagyobb eséllyel, ugyanis napközben sokszor a nyílt vízen keresnek táplálékot. Amint vége van a költési időszaknak, augusztus vége, szeptember eleje felé a lundák útnak indulnak, és az év fennmaradó részét nagyrészt a nyílt tengeren töltik.
Nekünk volt szerencsénk látni őket szeptember elején, csak olyan erős tornádó erejű széllökések voltak, hogy esélytelen volt fényképet csinálni, mert két kézzel kellett kapaszkodnunk, de megérte! 🙂
Vík - kis város fekete homokos tengerparttal és szép kis templommal
Reynisfjara Beach, Hálsanefshellir bazalt barlang
Izland déli részének egyik legszebb partszakasza a Reynisfjara Beach, mely Vík és a Dyrhólaey-félsziget között található. A belépés ingyenes, a parkolás 1000 ISK.
Gyönyörű partszakasz óriási geometrikus sziklaoszlopokból álló barlanggal, és különlegesebbnél különlegesebb sziklaképződményekkel. Ezeket a bazaltorgona-szerű képződményeket a Balaton-felvidéki Hegyestűhöz hasonlítanám, azzal a különbséggel, hogy a sziklában van egy barlang, tehát a barlang teteje - alulról nézve, ezekből a szép geometrkius oszlopokból áll. Hihetetlen látvány.
6. nap: Kék Lagúna
A Kék Lagúna Izland egyik ikonjává nőtte ki magát (a lundák mellett). Nevét a csodaszép kékes-tejfehér színéről kapta, melyet a silica-részecskék fényvisszaverő hatása okoz.
Ugyan egy 800 éves lávamező kellős közepén található, magát a fürdőt mesterségesen alakították ki. A víz a közeli Svartsengi gőzforrásokra épült geotermikus erőműből érkezik.
A Kék Lagúna 8.700 m2-en körülbelül 9.000 m3 geotermikus vizet (70%-ban tengervizet) tartalmaz. A lagúna teljes vízmennyisége körülbelül 40 óra alatt teljesen lecserélődik. A lagúna legnagyobb mélysége 1,6 méter, és az átlaghőmérséklete 38 fok körül van egész évben.
A Kék Lagúna ásványokban (főleg szilícium dioxidban és kénben) és algában is nagyon gazdag, ezáltal rendkívül jó hatással van a bőrproblémákra, mint például az ekcémára. A lagúnából nyerik ki a fehér silica iszapot is, melyet minden fürdőző kipróbálhat arcpakolás formájában.
Található még szauna és gőzfürdő a lagúna területén. Illetve egy lagúna bár is, ahol minden vendég hivatalos egy általa választott italra.
A Kék Lagúnába egyébként elég borsos a belépő ára. 8.990 ISK-nál kezdődik a Comfort jegy ára, ez a legalapabb belépő is ~24.000 Ft (‘2023), és ehhez a belépőn felül jár egy ital, egy arcpakolás, illetve törölköző használat. De amint biztos vagy benne, hogy melyik nap szeretnél menni és mikor, akkor érdemes előre lefoglalni, mert idősávok vannak meghatározva, és hamar betelnek, valamint az árak is dinamikusan növekednek, tehát ha nagy a kereslet, akkor valójában nem a feltüntetett 8.900-as áron tudsz jegyet venni.
Dehát egyszer élünk, és ha már ilyen csodás kalandokkal gazdagodtunk az egy hetes izlandi kalandunk során, akkor úgy gondoltuk, hogy a Kék Lagúna méltó megkoronázása lesz az utunknak. Így is lett, és a Kék Lagúnából egyből a reptérre indultunk, ami csupán 20 percre van a lagúnától.
Láthatod, hogy mennyire szuperlatívuszokban írtam Izlandról. Őszintén szólva magas elvárásaim voltak a szigettel szemben, de a valóság még az elvárásaimat is felülmúlta. Tényleg hihetetlen, hogy mennyire változatos Izland. Nem csoda, hogy a Tűz és a Jég Birodalmának is szokták nevezni, hiszen itt minden van: vulkán, gejzír, gleccser, vízesések, kanyonok, élővilág, sarki fények… És mindez olyan koncentráltan, hogy egy hetes utazás során akár mindent lehet látni, ha az időjárás is úgy akarja.
Természetesen ennél sokkal hosszabb időt is el lehet itt tölteni Izlandon, illetve biztos az is óriási élmény ha valaki lakóautóval teljesen körbeutazza Izlandot az 1-es főúton, de szerintem 1 hét alatt is tökéletesen fel lehet fedezni Izland legkülönlegesebb helyeit. És emellett az is fontos, hogy nagyon kedvező adottságokkal rendelkező úti cél minden korosztály szempontjából, hiszen a legtöbb látványosság könnyű sétára található a parkolótól. De természetesen akik hosszú túrázásra vágynak, ők is megtalálják a számításaikat Izlandon.
Összefoglalva tehát, nekem nagyon nagyon tetszett Izland, és szerintem Európa egyik legkülönlegesebb úti célja, az Azori-szigetekkel az élvonalon. Nem olcsó ország, főleg a szállás és a kocsibérlés elég húzós. De repjegyből már akár 35 ezer forintos retúr Wizzair jegyet is ki lehet fogni, és az étkezéseken is rengeteget lehet spórolni, ha itthonról viszünk alap élelmiszereket. Illetve óriási előny, hogy nagyon kevés látványossághoz kell jegyet venni. Tehát ha mindent összevetünk, és összeszámoljuk, hogy mennyi fajta különlegességet láthatunk ezen a “kis” szigeten, csupán egyetlen utazás során (nem sok hely van a világon, ahol gleccsert, vulkánt, bálnát, gejzírt, ilyen csodaszép vízeséseket és még sarki fényt is láthatunk), akkor ár-érték arányban szerintem Izland egy nagyon szuper úti cél. Én mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy látogasson el ebbe a Csodaországba!